Ruder Jana versei:

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/2. szám, június-július

Erre járt az Isten

Kint hintázó gyerekek kacaja száll...
szomjasak.
Kezemben vizespohár.

Lábam lépni tud, szemem ismeri a kéket...
tegnap sírtam -
megbántott egy lélek.

Egy kis baglyot mentettem meg pár hete,
szárnya eltörött, már repül.
Szépek a virágok, de minden esőért hegedül...

...Mamával álmodtam újra,
nem szólt, csak nevetett,
hajában ezüstként csillogott
a földöntúli szeretet.

Ma felhívott a fiam,
a baracklekvárról kérdezett-
s kávét főzött a kisebbik gyermekem,
a macska is hozott egeret.

Este a kórusban Liszt Ferenctől szólt a dal
három szólamban,
hajnalig dúdoltam az ágyamban –
kint a tücsök saját nótáját húzta,
meg nem unta –

Magasra nőtt fenyőfa csúcsán
Zöldike mutatott csodát-
lent a fűszálak között
kinyílott egy pipitér virág...
Kertemben paradicsomot szedtem,
a málna is érik, meggyünk már nincsen.
Egy kedves embertől jött ma üzenet,
Erősítette hitem.
Mosolygok..., hisz
erre járt az Isten...

2011.

sorkoz

Napraforgó lettem

Abroncsba szorított könnyeim
utat nem találtak,
megfojtott örömeim
némán kiabáltak.
Az elszigetelt vágyak
már senkitől sem féltek,
alagútnak mélyében
szinte nem is éltek.

Végtelen sivatagnak
porfelhőjét láttam.
Vasbeton szalaggal,
mosolytól elzártan,
semmim sem volt már,
de még vegetáltam.

Ám léptedet éreztem,
mint gyönyörű harangot,
ahogy ébredő szívem
felé tartott.
Hangod ölelését
elfogadta lelkem,
s kispipitérből – reggelre -
napraforgó lettem.

2007.

sorkoz

lap tetejére