Törő Zsóka versei:

Délibáb virtuális művészeti lap 2016. Harmadik évad/3. szám

Add nekem

add nekem a nyár melegét
hogy ha nélküled fázom
magamra teríthessem

add nekem a tó hűvösét
hogy ha égek a vágytól
vizében magamat lehűthessem

add nekem a virágok illatát
hogy felvidítsanak
ha rám tör a szomorúság

add nekem arcodnak mosolyát
hogy tiszta fényében
lelkem felderülhessen

add nekem hangodnak bársonyát
hogy ha elkerül az álom
simogatva elringathasson

add nekem karjaid ölelését
hogy ha elvesztem a reményt
életerővel újra feltölthessen


sorkoz

Varázslat

Csodás hegedűszót hallok,
simogatja testem, lelkem,
vele szinte mennybe szállok,
fájdalmaim elfelejtem.
Csak a zene, amit érzek,
ez egy igazi varázslat,
feltámadtam, újra élek,
nem találhat rám a bánat.

Maradj velem édes dallam,
meggyógyítod sebzett lényem,
olyan vagy, mint titkos balzsam,
szépségedet vágyva kérem.
Köszönöm, hogy simogattál,
körülölelted a lelkem,
boldogságot fakasztottál,
örömömet, lám, megleltem.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2016. Harmadik évad/2. szám

Boldog ébredés

Szeretem a hajnal rózsás arany fényét,
hallgatom a csendnek édes békességét,
megcsókolom lágyan lehunyt szempilládat,
mint ahogy a napfény csókolja a tájat.

Örülök, ha aztán szeretettel nézel,
látom a szerelmet, mit irántam érzel,
szemeidben apró, fénylő tüzek gyúlnak,
szomorú álmaim múlt ködébe fúlnak.

Karodat kitárod, átölellek téged,
tudom, vár az öröm, szívem újra éled,
mosolyod rám ragyog, megremegek tőle,
csókjaidat kérem, nem elég belőle.

Mire a nap fénye bejárja a földet,
felszippant szomjazva minden harmatcseppet,
mi már boldog szívvel, elpihenve várunk,
elkezdődhet egy új, fényességes álmunk.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2015. Második évad/3. szám

Szivárványban

Szeretem, ha reggel
nap sugara ébreszt,
ezer apró csókod
kis tüzeket éleszt,
szeretem az ajkad
nedves, puha ágyát,
elárulja lelked
legtitkosabb vágyát.

Szeretem, ha lágyan
simogatod testem,
borzongató érzés,
tőle felmelegszem,
felemelsz a mennybe
szerelemnek szárnyán,
látod, körülölel
minket a szivárvány.


sorkoz

Szépséges szerelem

Csodálom az égnek
tengerszín mélységét,
szeretem szemednek
ragyogó kékségét,
megfürdetem benne
lelkemet tisztára,
rácsókolom ajkam
arcod mosolyára.

Karod fészke ölel,
szívem veled dobban,
jól tudod, teérted
zakatol titokban.
Lebegek a szépség
tisztító vizében,
végül elmerülök
szerelmed tüzében.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2015. Második évad/2. szám

Szirmok a szélben

Virág vagyok, rózsa,
bársony minden szirmom,
simogató szóra
ajkam neked nyitom.

Eldalolja sorsom,
rólam szól az ének,
eljuttatom hozzád,
átadom a szélnek.

Minden egyes versem
egy-egy rózsaszirom,
kavarog a légben,
tiéd, hozzád írom.

Örömöt, fájdalmat
rejteget a selyme,
benne van életem
minden szép szerelme.

Tárd ki hát a lelked,
rejtsd el őket bátran,
szépségeket adnak
szomorú világban.


sorkoz

Verseimben élek

Gyakran életem játszott énvelem,
édes ajándék lett a végzetem,
olykor bőkezűn áldást osztott rám,
máskor keserűn suttogott imám.

Aztán jött a fény, versírást hozott,
oly' sok nappalon s éjen balzsamot,
sajgó lelkemet tártam én feléd,
ami fájt belül, tettem le eléd.

Máskor örömöm küldtem teneked,
mosollyal teli legyen életed,
megosztottam én érzéseimet,
boldogsághozó szerelmeimet.

Mit hoz a jövőm, még nem tudhatom,
lesz-e még erőm, lesz-e holnapom?
Ám a verseim itt hagyom neked,
színessé tegyék fáradt életed!


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2015. Második évad/1. szám

ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ

új esztendő ébred
minden jót kívánok
feledd el a rosszat
jöhetnek az álmok
szerencse kísérjen
bármibe is kezdjél
sikerben bőségben
naponta fürödjél
váljanak valóra
titkos kívánságok
messzire tűnjenek
bántó gonoszságok
legyen ez az új év
életednek éke
győzzön a szerencse
boldogság és béke


sorkoz

FARSANG

Itt a farsang, örüljetek,
mulatságba kövessetek,
végre megint vigadhatunk,
más bőrébe bebújhatunk.

Maszkunk mögé elrejtőzve,
hahotázunk kergetőzve,
bohóckodunk, csibészkedünk,
boldog szívvel színészkedünk.

Velencei karneválra
kivonul sok díszes dáma,
előkelő környezetbe,
ékes-fényes táncterembe.

Álarc rejt el csúnya arcot,
szépség visel gonosz maszkot,
mindenki más akar lenni,
gondját, baját elfeledni.

Itt egy király, ott egy törpe,
boszorkánynak háta görbe,
menyasszonnyal medve táncol,
gonosz manó lám, viháncol.

Busójárás lesz Mohácson,
tűznél sok rút alak táncol,
telet űznek önfeledten
csontig ható nagy hidegben.

Ízes fánkkal telik hasunk,
forralt bor lesz az italunk,
melegíti a testünket,
felpezsdíti a vérünket.

Elég volt a zord hidegből,
didergésből, hóesésből
űzzük végre el a telet,
jöjjön most már a Kikelet...


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/4. szám, november-december.

ÉGI KÜLDÖTT

Megnyílott az éj bársonya,
fényárban egy égi csoda,
angyal szállt le a mennyekből,
szárnya fehér hópehelyből.

Arany színű haja lebben
csillagoknál fényesebben,
szemében a hold sugára,
ezüst békét hint a tájra.

Angyal ő, az ég küldötte,
lelked fénnyel betöltötte,
könnyű lépte tovalibben,
örömöt hagy minden szívben.

Ha a lelked kitakarod,
ajándékát befogadod,
boldogság kíséri lényét,
megleled újra a békét.

Karácsonyi gyertyák fénye
legyen jövőnk új reménye,
költözzön szívünkbe derű,
legyen az ünnep gyönyörű...


sorkoz

HULLÓ LEVÉL

Hólepkék szálldosnak,
keringnek lebegve,
pajkosan játszanak,
gyermekként nevetve.
Csillogó hókristály
öleli társait,
szűzhóval takart táj
felfedi bájait.

Szeretnék ma újra
ifjúvá változni,
habfehér dombokra
hóangyalt rajzolni.
Féktelen jókedvvel
napfénybe kacagni,
szárnyaló lélekkel
boldognak maradni.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/3. szám, szeptember-október.

HULLÓ LEVÉL

Te vagy a fa és
én a levél
itt van az ősz már
cibál a szél
jól tudom mégsem
eresztlek el
amíg csak bírom
enyém leszel
aztán ha elhagy
minden erő
elsodor tőled
majd az eső
lehullok ázva
aléltan én
küldjél egy sóhajt
akkor felém


sorkoz

ÖNZETLENÜL

Nem tartalak kalitkában,
szabad lehetsz, mint a madár,
helyed itt van, otthonomban,
két karom most kitárva vár.
Repülj, szárnyalj száz vidéken,
élményekkel térj majd vissza,
énekeld meg szépségesen,
lelkem minden szavad issza.
Látod,lehet így szeretni,
önzetlenül, néma vággyal,
nem akarok mást keresni,
felér ez a boldogsággal.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/2. szám, június-július

SZÉPÍTŐ SZERELEM

Boldogságom szépít,
csillagszemet rajzol,
arcomon a vágyak
napsugara táncol.

Megszűnik a világ,
testem, lelkem örül,
ezer színes lepke
szálldos szívem körül.

Vagyok zengő hárfa,
húrjaimon játszol,
szól bennem a dallam,
hiába vagy távol.

Virág vagyok, rózsa,
szirmaimat bontom,
illatomnak árját
dúsan feléd ontom.

Leszakíthatsz bátran,
életem a tiéd,
szerelemmel szállok
madárszárnyon feléd.


sorkoz

VIHAR

Szomorú felhők könnyeket sírnak,
Viharos széllel faágat tépnek,
Lelkemben fájó érzések égnek,
Öröm és bánat csatákat vívnak.

Nem is oly régen még boldog voltam,
Szerelem fénylett szemem tükrében,
Virágok nyíltak szívem kertjében,
Mosolygó arccal, vígan daloltam.

Ragyogó napfény csókolta lelkem,
Amerre néztem, csodára leltem,
Aztán az égre fellegek kúsztak.

Eltűnt a szépség, vacogva fáztam,
Zivatar tépett, sebzetten áztam,
Álmaim múltnak tavába fúltak.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/1. szám, április-május

GYERMEKI SZERETET

Kezedbe helyezem az egész életem,
kire számíthatok, az Te vagy énnekem.

Én még kicsiny vagyok, apró a két kezem,
de te vigyázol rám, mindig érezhetem.
Ártatlan életem a kezedbe adom,
bizalmamért tőled szereteted kapom.
Szemeidben látom az egész lelkedet,
fogadd el cserébe gyermeki szívemet...
Vezess igaz útra, nevelj szépre, jóra,
taníts meg az okos, bölcs, emberi szóra...
Értem fáradozol mindig, nap nap után,
hálásan köszönöm neked, Édesapám.

Hogyha elfáradtál, pihenj egyet velem,
altasson el téged hálás szeretetem...


sorkoz

LELKI KÖTELÉK

Legerősebb kapocs, tudod, a lelkiség,
ha egyszer összehoz, semmi nem tépi szét.
Besározhat bárki, te csak bennem hiszel,
ha kell, a pokolba, ha kell, mennybe viszel.
Lelki kezeimmel simogatom arcod,
nem kell, hogy naponta megvívjad a harcod.
Mit Isten egyesít, ember nem tépi szét,
mindig közel érzed lelki társad szívét.
Nem számít, ha néha egy láncszem megszakad,
mégis fülembe cseng minden egyes szavad.
Csodával felérő, szent és sérthetetlen,
örök nyomot hagyott érzékeny lelkemben.
Lényem része lettél, az éteri társam,
velem maradsz mindig a lelki világban.


sorkoz


lap tetejére