Just Krisztina

Délibáb virtuális művészeti lap 2017. Negyedik évad/4. szám.

A MAGYAROK ARANYA

                                                                                    "Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon
                                                                                    Messziről lobogva tenger pusztaságon..."

     Egykor így kezdtem érettségi értekezésemet Arany Jánosról, s ma is beledobog a szívem. Ismerek nagyszerű költőket, áradó dallamos idegen nyelveket, de egyik sem közelíti meg Arany magyar nyelviségét. S bár a Toldiból idéztem az első sorokat, szeretném a költőt több művén keresztül bemutatni és mind magam, mind az olvasók előtt kissé jobban feltárni.
     Már igen kisgyermek korom óta hallgattam Édesanyámtól altatók helyett Petőfi és Arany verseket (később gyakorta idézett Vörösmartyt és Adyt is.) Amikor hallgattam mindig láttam magam előtt a szavak valódi megtestesülését. A tájat, a távoli tüzet, a hallgatag, megpihenő embereket. Vagy épp egy családot a tanyán, az állatokat. Éreztem a csendet és az azt megtöltő életet… Tudom, s valószínűleg Önök is, hogy nem volt könnyű élete a költőnek. Családja az elveszett nemességüket igazoló irataik és címük miatt pereskedve elszegényedett. Szomorú módon nyolc testvére is elhalálozott. János 1817. március 2. - án született egy nagyszalontai kicsi házba. Különleges képességei korán megmutatkoztak. Négy évesen írt és olvasott (ma az orvostudomány úgy gondolja, az idős szülők kései gyermekei birtokolnak ilyen képességeket).Csendes, békés családban cseperedett. Édesapjától hallott először a Toldikról. Hat évesen már jól ismerte a Bibliát, de a népköltéseket is. Alsó iskolái végzése után a Debreceni Református Kollégium tanulója lett. Közben Kisújszálláson tanítóskodott. Itt lehetősége nyílt a református püspöki könyvtár használatára is. Ekkor német, francia és latin művekkel ismerkedett meg. Ezeket fordította is. ( Azt tudnunk kell, hogy ez időben még a falusi iskolákban is volt latin nyelvóra és memoriter). Nem elégítette ki, sem agyát, sem lelkét a tanulói tevékenység. Már könnyebb műveket írogat. Önként elhagyta a kollégiumot, így középszintű végzettségről nem kaphatott végbizonyítványt. Még nem volt húsz éves mikor a színészetbe belekóstol. Érdekes, hogy Petőfi is ezt tette: ez olyasmi lehetett a szabad szellemű és lelkületű nagyságoknál, mint 1965-69 táján a pop – rock - hippy idealizmus. Több társulatot is kipróbált, majd egy álom-megérzés hazaindította. Apja megvakult, Édesanyja két hét múlva elhunyt (kolerában). Ekkor elhallgat benne a múzsa és a lázadás. Egy ideig házitanító lesz, majd írnok, végül aljegyző. 1840 ben megnősül ( Ercsey Juliannát veszi feleségül). 1841 ben Júlia leánya, 44 - ben László fia születik. Családja mellett munkájában kiválóan teljesít. Hogy megérthessük széleslátókörű egyéniségét - ismernünk kell ennek alapjait is. Szilágyi István inspirálására (ki ekkor itt rektor) egymaga elkezd angolul tanulni. Mégpedig az angol szavak írásképének a némettel való összevetése által. /Ma azt mondják a nyelvészek, hogy aki németül tud – az könnyen tanul meg angolul. / Nyelvtankönyv segítségével egyre több angol költeményt olvasott. Már Shakespeare – t is fordított.1845 - ben egy vígeposz pályázatra elküldte szatirikus írását az „Elveszett alkotmány -t” a Kisfaludy társaságnak. Elnyerte a 25 aranyat (bár Vörösmarty bírálta a hexametereit) Aranyt ez inkább inspirálta, s egyre több írást vetett papírra. Így került sor 1846 - ban , hogy megírta a Toldi-t (Pályázni lehetett Mátyás Király, Toldi Miklós, vagy Kádár vitéz személyére – népies formában és szellemben.)
     Műve nagy átütő siker lett. (Megnyerte a Pályázatot). Petőfi meglátogatja, s barátokká válnak. 1848 ban a Kisfaludy Társaság tagjává lesz. A Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumnál fogalmazói állást tölt be. Debrecenbe, majd Pestre kell költöznie. Családja ekkor Szalontán marad. Barátja- Petőfi és családja is 1849 jan. - májusig itt élt velük, majd a forradalom bukása után itt bújtatták Vörösmartyt és Bajzát. Egy ideig Arany is rejtőzni kényszerül, s családja teljesen elszegényedik, de nem tartóztatják le végül. 1851 ben Nagykőrösre költöznek, ahol újra tanárként dolgozik. Rendszeresen publikál. Értekezései szakszerűek, széleskörűek. Felfigyelnek stílusára A „Zrínyi és Tassó „ művével 1859 ben a magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1860. júl. 15 én a Kisfaludy Társaság igazgatójává választják. Pestre költözik, immáron családostul. 1866 ban fejethajtva költői munkássága előtt, az uralkodó Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 1870 - ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli főtitkára, igazgatója és rendes tagja. Sajnálatos módon egészsége megromlik, s ezért több ízben kéri fölmentését. Egészségi állapota bár többször volt már kritikus – az is igaz, hogy ezt fölhasználta előzőleg kibúvónak, mikor Ferenc József és Erzsébet Magyarországra látogattak. Ekkor felkérték Aranyt ( a Pesti Hírlap főszerkesztője ) egy üdvözlőbeszéd megírására, melyet elhárított, állapotára hivatkozva. Több történésszel ellentétben én úgy tudom, hogy a „Walesi bárdok” mégiscsak megíródott, sőt korábban. Ámde négy évvel később került a nagyközönség elé. ( Alcíme: egy Ó – angol ballada fordítása). Hiszen akkor igen erős cenzúra jellemezte a kort. Rendelkezem oly kötettel melyben 1857. a dátum. 1865 - ben Arany J. leánya súlyosan megbetegszik és meghal. ( Szél Kálmántól született kislányát Aranyék nevelik fel). Leánya elvesztése oly depresszióba süllyeszti, hogy mikor megpróbál emlékverset írni – ezt írja „ Nagyon fáj! nem megy!” S ez az ember, aki hatalmas képességek, tudás, lelki mélység és magasság birtokosa, Ferenc József által is elismertetik. Megkapja a Szent István Kiskeresztet. (1867) A mélabú és a valamit tenni akarás, az önmagából való kiírás még meghozta gyümölcsét 1865 – 79 között sok csodálatos mű születik. A Margitsziget öreg tölgyei alatt – csak a természettel és Istennel beszélgetve alkot. (Mikor a forradalmak már felbolygatták az istenhitet). A balladák egyre szomorúbbak, tükrözik a visszafordíthatatlant. Mind leánya halála, mind a kor politikája, mind rosszabbodó egészsége a negatív életérzést erősítik benne. Sorra íródik: Ünneprontók 1877. júl. ( Ennek van német változata is) Tengerihántás 77 júl., Éjféli párbaj 77 júl. Hídavatás 77 augusztus, ( Szűz Szent Margit Híd), 27 Vörös Rébék 77 szept., Tetemrehívás 77 okt. 27, A képmutogató 77 nov., Kóbor Tamás ( Burns- tól fordítva 68-73 ) „ A Tündérkirály-t Goethe-t fordítván nem fejezte be. Az eredetiben a gyermek meghal. A magyar népi szerkesztésben mindig meggyógyul. Arany nyitva hagyja a végét… Bár a szorongató fájdalom ott marad az olvasóban. Már elhagyja a románc jellemzőket és a Nagykőrösön ír balladák népies motívumait. Az Aranykutatók szerint Ő nem fogadta el a negatív végkifejletet, de én ezt a pl. a Hídavatásnál pont tagadni vélem. Visszatérve a Toldi - hoz. Az őszikék időszakban megírta a Toldi szerelmét. Nagylélegzetű mű, melyet mind az MTA. mind a Kisfaludy Társaság jutalommal tüntetett ki. (1879) Úgy látom, ( és ezt, 1965-69 között is így láttam) hogy ahhoz képest, hogy milyen kifinomult érzékkel írt akár romantikusan, akár hazafiként, vagy balladai módon – Őt leginkább mi magyarok értjük! Fordított angol, német, latin, görög műveket. Kiadtak itthon egy teljes Shakespeare műfordítást ( Tomori A. fizette ) stb. Byron, Burns, Goethe, Th. Moore, Frankl, mind Arany János által lett itthon ismertté. Kérdés: Aranyt miért nem fordítják külföldön? Még nem tudják mit veszít a világirodalom?! Bár 2017. márc. 02. - án születésének 200. évfordulóján a walesi Montgomery polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta a Walesi Bárdok alkotójának. Ez édeskevés elismerés. Mindazonáltal a „ Balladák Királya ” a magyarok Aranya maradt.

     Halála után (1882. okt. 22.) László fia rendezte hagyatékát 4 kötetben sajtó alá.




lap tetejére