Bohus Szabrina versei:

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/2. szám, június-július

Mosoly:

Vigaszom

Felhő árnya hajol be ablakaimon,
gondolatsort vet mélázó homlokomon,
pezsdülne az elme, de békét hint kezed,
egy barázda kétely mellé két sor hitet.

Szavaim szíved tengermélyébe mártod,
titkon hintázó könnyeim tisztán látod,
magadhoz ölelsz hát, lelked lelkemhez ér,
s az iménti mosoly arcomra visszafér.


sorkoz

Álmod lettem...

Álmod lettem, egy sugara a fénynek,
utat engedve a csodás reménynek,
hogy kezem elér téged egy napon,
s életünk története egybefonódó
írás lesz egy közös fehér lapon.

Egymás kilengését már most igazgatjuk,
természetes egyszerűséggel nyugtatjuk
a szívet, mely többet akar adni, s feledve
van néha a biztató ige:
mindennek megvan az Istentől rendelt ideje.

Álmom lettél... én érted, s te értem élsz,
így lesz két fél létből egy egész.
Kérem, mit adni akarsz, fogadd, mit adni tudok,
hogy bármit hozzon a jövő:
érezzem úgy, hogy álmodok.


sorkoz

Délibáb virtuális művészeti lap 2014. Első évad/1. szám, április-május

Boldog születésnapot

Csiga csíkja csillan a zöld gyepen,
majd szivárványba szikkad és tekergőn
átvezet elveszett mesebeli földeken,
hajnalpírban hajladozó erdőn.

Rubint-ruhában rugdalózó rügyek,
csengő csermelyben pisztráng loccsan,
mókázó mókusok, kis ügyetlenek,
utolsó útszéli makkjuk fejeden koppan.

Nedves nevetésével int feléd a felhő,
körülötted örömtől örvénylő akácfaillatok,
egy ünnepi üzenetet szór szét a szellő,
rigók rikkantotta: "Boldog születésnapot!"


sorkoz

Születésnapodra

Szebben süt ma, jobban süt ma
szeretetünk napsugara,
öleléssé átváltozik,
két karoddal találkozik.

Hideg hajnal, borús reggel?
Ám a szívünk meleggel telt,
áldó szóval körülöltött,
ünnepi csokorba kötött.

Van hát okod az örömre:
(mosolyod nyisd jó szélesre)
lányod, vejed, feleséged
szeretettel köszönt Téged!


sorkoz

lap tetejére